Üdv:Isabella
(Isabella sz.)
OMG!!!Amikor beléptem a terembe csak ez jutott eszembe.Minden full pink volt.Nos,kezdjük ott,hogy nem szeretem a rózsaszínt.De hamarabb összeszedem,hogy mi NEM volt pink abban a teremben.
-Ez mégiscsak túlzás!-mondtam Apának.Aro éppen a ruhatervezővel beszélt.
-Dehogyis!Két hét múlva leszel 150 ami a nephilimnővé érést jelenti.
-Márha van egyáltalán ilyen.-tettem hozzá.
Apa csúnyán nézett rám.
-Marynek miért nem volt?Hisz ő már 162!-feleseltem.
-Nem mindegy neked,Isabella?Ne Maryvel törődj!
Ahogy körbenéztem a teremben elfintorodtam.
-Izzy,Izzy,Izzy,Izzy!-rohant be Didyme.
-Tessék,nénikém!
-Itt a ruhatervező!Olyan cuki rózsaszín anyagokat hozott!-áradozott Keira.
Azzal elrángattak.Sajnos Alec nem volt ott mert egy csapat újszülöttet kellett elintéznie.Pedig vele sokkal könnyebb lett volna elviselni.Szerencsére estére itthon lesz már.A mai nap lesz apám és a bácsikám szerint az egyik legfontosabb nap az életemben.Nos,ebben eltérnek a nézeteink.
És,hogy a helyzet még jobb legyen Stefannak és Damonnak meg kellett tanulniuk salsázni.Szerencsétlenek!Maria (vagyis nagymama) adott nekik táncleckéket.Nekem Liam papa (vagyis William Salvatore).Didyme,Aro és Apa mindent elkövettek,hogy az általam leginkább utált színnel töltsék be az egész palotát.Alec már három hete elment de megígérte,hogy itt lesz.
Amint tudtam visszamentem a szobámba és kihasználtam,hogy még a tornacipőmben lehetek ugyanis a quinceanera úgymond "szertartása",hogy a lapostalpú cipőt lecserélik magassarkú cipőre. Miért kell engem ilyenekkel kínozni???Miért nem lehet engem békén hagyni???Miközben ezen tanakodtam belépett valaki aki nem volt más mint...
(Didyme sz.)
Egésznap rohangáltam.A termet díszítettem,elmentem a tortáért,beszéltem a ruhatervezővel...stb.
Nemértem,hogy Isa miért húzza az orrát erre az ünnepre.Elisabeth örülne neki ha az ő quinceaneráját szerveznénk.Beléptem a cukrász Moiseur Varens üzletébe.
-Didmye drágaságom!De örülök,hogy látlak!Kész a torta amit rendeltél!-mosolygott rám kedvesen.
-Köszönöm,Franqois!
Franqois Varens-szel régóta jóbarátok vagyunk.Mindig hozzájárok ha torta kell bálokra,ünnepekre,szülinapokra.
-Beugrik Pascalhoz?Azt üzente,hogy elkészült a ruha amit Mademoiselle Isabellának szánt.
-Ja,igen.Pascalt is meglátogatom és Hannaht is.-azzal átadta a tortát és vissza ment egy vásárlóhoz.
-Viszlát,Francois!-és kiléptem az ajtón.Átmentem Pascalhoz a ruháért,majd Hannah-hoz a tiaráért és a hajdíszért.
(Isabella sz.)
-Alec!-kiáltottam és szerelmem nyakába ugrottam.
-Drága Izzym!-mondta és megcsókolt.
Hirtelen belépett Sylvester és mi szétrebbentünk.
-Bocsi!-majd röhögve kiment.
Alec felsóhajtott.
-Ennek sosem fog benőni a feje lágya.
-Na igen.-értettem egyet vele és leültem az ágy szélére.
-De ez az este a tiéd lesz Quicém*-és átölelt.
(Mary sz.)
-Isa tajtékozni fog!-mondtam Didymének amint megláttam a habos-babos fodros rózsaszín ruhát.
-Na az garantált!-tette hozzá Elisabeth is.
-Köszi lányok ezt a figyelmességet de azt szeretném,hogy Isabellának tökéletes quinceanerája legyen.
És túléli ezt a napot.
(Isabella sz.)
Amikor az óra elütötte a fél ötöt,Didyme rámparancsolt,hogy menjek hajatmosni,Alecre pedig azért,hogy hajtson engem ezerrel.
Mikor kész voltam a hajmosással,fogmosással,illatos voltam és ápolt jött a ruha,haj és kiegészítők.
Felvettem a ruhámat ami persze csupa rózsaszín volt.(Nagy sajnálatomra) és Mary megcsinálta a hajamat majd Didyme egy gyönyörű hajdíszt tett a hajamba.
Alecet persze Didyme már rég kiküldte.A vendégekről az én drága nénikém csak annyit mondott,hogy sokan lesznek.Apáék tuti.Hogy Sarafineék itt lesznek-e az már teljesen más kérdés.
-Gyönyörű vagy,kicsim!-lépett be Giuseppe.
-Köszi,Apu!-majd megöleltem.
-Giuseppe Richard Salvatore!Nem megmondtam neked,hogy tessék a teremben várakozni?!-szólt közbe Didyme.Marcus,Caius,Athenodora és Sulpicia mind gratuláltak majd ők is elindultak a terem felé.Apa és Aro bácsi követték a példáját.Valószínű,hogy az esküvőmön fogok ennyire izgulni.Ez csak egy quinceanera,nyugtattam magam.
-Mehetünk,Gyönyörűség?-kérdezte Alec majd lágyan megcsókolt.
-Legközelebb az esküvőmön fogom magam így érezni.-nevettem magam.
-Na igen!-mondta mosolyogva.
Elindultunk a terem irányába.Didyme néni konferált fel.
-Hölgyeim és Uraim!Isabella Alexandra Sophia Salvatore!
Minden vámpír ott volt és én ettől csak mégjobban zavarba jöttem és erősebben szorítottam Alec karját.
-A szokás szerint jön a testvér tánc,a koronázás és a hagyományos cipő csere.És az est az apalánya tánccal fejeződik be.
Persze nem azonnal kezdődött.Mindenki odajött hozzám és gratulált a 150.szülinapomhoz.Ijesztően hasonlított egy esküvőre csakhogy Alecet most mindenki figyelmen kívül hagyta.Táncoltunk egyet majd jött a testvértánc.Először Stefannal táncoltam.Kecsesen forogtunk és majdhogynem lebegtünk a padló felett.
-Megérte ennyit szenvedni!-suttogta mosolyogva a fülembe az egyik fordulónál.
Elmosolyodtam.
Utána Damon következett.Vele is ugyanolyan volt mint Stefannal.Nortonnal való tánc sem volt más.De akkor legszívesebben sikítottam volna amikor Sylvesterrel kellett táncolnom.567 után már nem is számoltam hányszor lépett rá a lábamra.
Utána szünet.Stefan Alexia Bransonnal táncolt.Damon pedig Jane-nel.Cedrick és Julie pedig egy sarokba félrehúzódva ültek és elmélyülten beszélgettek.
Hirtelen valaki megölelt hátulról.Chris volt az.
-Teddy!-kiáltottam boldogan.
Mögötte Ben,Lily és Cece állt.Alig hittem a szememnek de a meglepetés csak még nagyobb lett amikor Ronald is belépett.
-A mi kis Izzynk felnőtt vámpírnő lett!-tettetett sírást Chris.Én a nyakába ugrottam.
-Miss Isabella!-szólt oda Afton.
-Tessék!
-Valaki látni kívánja önt!-mondta.
-Ki?-kérdeztem.
-A nevét nem árulta el.
Kimentem a hátsókertbe ahová Afton mondta.Egy barna hajú nő állt ott.Damon és Stefan leírásából ráismertem.
-Izzy!-jött utánam Alec mire a nő felém fordult.
-Nahát Isabella!Ezt a kellemes meglepetést!És Alexander Herondale is itt van!
-Ki ő?-kérdezte tőlem Alec.
Nyeltem egyet.
-Ő az édesanyám.Genevieve Duroy.
Genevieve Duroy:
-Gondoltam eljövök a kislányom felnőtté válására.-mondta.
-Hát akkor kerülj beljebb.-feleltem.
Követett minket.
-És most pedig következzen a szertartásos cipőcsere.-hallottuk Didyme hangját.
Odarohantam.Leültem a székre és hagytam,hogy Apám kicserélje a balerina cipőt egy magassarkú cipőre.Közben nagyokat szipogott.Amikor Didyme kijelentette,hogy quinceanerát rendez ő erre rávágta:"Nem adtam rá engedélyt,hogy felnőtté váljon!".
Majd következett az apalánya tánc.Ha Stefannal és Damonnel jó volt a tánc akkor Apával egyenesen fantasztikus!
-Mi a baj Apu?-kérdeztem.
-Semmi.-de én átláttam rajta.
Végül kihúztam belőle.
-Csak nem tudom elhinni,hogy megnőttél.Tegnap még azt tanítottam hogyan változz át denevérré most meg kész nő vagy már.
-Jaj Apu!Én mindig a te kislányod maradok.-mosolygotam rá.
-Tudom.-és megöleltem.
*Quinceanera- Spanyol ünnep.A lányok 15.életévük betöltésekor rendezik meg.
*Quince-Az a lány akinek a quinceanerát rendezik.
