2012. július 28., szombat

Nyaralás

Sajnos most 10 napig nem lesz friss mert nyaralni megyek Egyiptomba.
De utána hozom a fejezeteket!
Kellemes nyarat mindenkinek!
Üdv:Izzy

2012. július 21., szombat

31.fejezet

                                                              Darcy
Amikor Alec megcsókolta Isabellát azt hittem,hogy csak káprázik a szemem.
Auróra biztosított afelől,hogy soha többé nem fognak emlékezni egymásra.Erre itt smárolnak!
Velem szemben egy fekete hajú agyon smikelt csaj állt és bosszúsan nézte a boldog párt.
Túl tökéletes ahhoz,hogy igaz legyen!Odamentem hozzá.
-Ki vagy te vámpír?-kérdeztem tőle.
-És te?
-Én kérdeztem előbb!
-Zendaya Forester.
Elmosolyodtam.Szóval ő volt a menyasszony akit az oltárnál hagyott Alec Isabelláért.
-Darcy Stockholme.-mutatkoztam be.-Caius Volturi unokatestvére.-mosolyogtam ördögien.
                                                             Alec
PÁR ÓRÁVAL KÉSŐBB...
Fantasztikus volt újra a karomban tartani őt.
Most a szobája felé tartottam.
Bekopogtam.Ő nyitott ajtót.
-Elrabolhatlak?-kérdeztem huncut mosollyal.
-Persze!-kilépett.Egy fehér térdig érő ruhát viselt.
Isabella ruhája:

-Számítottál rám?
-Nem de ez volt a kezem ügyében és nem szerettem volna egész este báli ruhában lenni.
Elindultunk.Amint kiértünk az utcára felkaptam a hátamra és rohantam a kikötő felé.
Arra a helyre vittem ahova minden este (már amikor elengedtek) kimentem.
-Ez a kedvenc falam belátni egész Monte Carlot.
Felnevetett.
-Ezt mondtam én is neked amikor a kedvenc fámat mutattam meg.
Felugrottam és letettem a földre.
-Ez meseszép!-mondta.
-De semmi a te szépségedhez képest.-mosolyogtam rá és megsimogattam az arcát.
                                                             Isabella 
Mindketten leültünk a falra.Hozzábújtam a mellettem ülő fiúhoz.Az elmúlt években nem emlékeztem rá
de már nagyon vágytam Alec közelségére.
-Legszívesebben most azonnal visszamennék Volterrába de Cordeliára szükség itt van szükség.
Kérdőn nézett rám én pedig belekezdtem a históriába egészen attól a báltól fogva amikor elfelejtettük egymást.
-Most már tudom,hogy miért volt hiányérzetem!-nevettem halkan.
Elmosolyodott.
-Én is így vagyok ezzel!
Ekkor megcsörrent a telefonja.Ránézett a kijelzőre.
-Halló!-szólt bele.-Szia Jane!
Egy pillanatig csend volt.
-Darcy is itt van?Monte Carloban?
Még egy kicsit csend.
-Értem.Rendben!
Eltette a készüléket a zsebébe és szomorúan nézett rám.
(Darcy sz.)
Zendaya olyan naiv.Ez tetszik benne.Könnyen lehet uralkodni felette.Azt hiszi,hogy ha segít megölni Isabellát
akkor együtt lehet majd Alec-el.
(Isabella sz.)
Hirtelen nyávogást hallottunk a hátunk mögül és egy fekete kölyök macska ugrott az ölembe.
-Szia Devonne!-mosolyogtam rá aki erre odabújt hozzám.
-Úgy tűnik vetélytársam akadt!-nevetett Alec.
Én is elnevettem magam.
Devonne:
                                                                     (Csak feketében.)
-Nagyon résen kell ám lenned mert Devonne nagyon cuki!-viccelődtem.
Megsimogatta az arcomat.Devonne olyan arcot vágott mintha betették volna a mosógépbe
és elindították volna.
-Nyugi Devi!-mondtam.
Alec csak,hogy cukkolja a cicámat lehajolt és megcsókolt.A macska dühösen fújt Alecre.
Elnevettük magunkat.Alec meg akarta simogatni de Devonne odakapott.
-Mintha te lennél!-mondta.
-Odanézz!-mondtam.-Kel a nap!
Alec arca elkezdett csillogni.
-Ideje lenne visszamenni!-állt fel.
Bólintottam.Felkaptam Devonne-t és mentünk vissza a hotelbe.

Breaking Dawn Part 2

Remélem mindenki úgy várja a Breaking Dawn Part 2-t mint én!
Nem szeretnék sokat elárulni de azt aki olvasta nem nagyon érheti meglepetés!
















A Trailer:

2012. július 17., kedd

30.fejezet

Alec szemszögében Isabellát Cordeliának hívják mert a fiú nem tudja,hogy mi az igazi neve.
                     
                                                            Alec 
A becsapódó ajtó hangjára ébredtem.Éreztem,hogy valaki leült az ágyamra.
Kinyitottam a szemem.Az édesanyámat pillantottam meg.Leszedte a bilincset
a kezemről amivel az ágyhoz láncoltak.Mindig is tudtam,hogy apám túlzásokba tud esni
de nem gondoltam volna,hogy ennyire.
-Ne haragudj apádra!Tudod,hogy csak jót akar!-mondta kedvesen.
-Persze!Előbb hozzáakart adni Zendayához most meg idebilincsel az ágyhoz!
Egy kis ideig csend volt.
-Öltözz fel valami normális ruhába!-törte meg a csendet végül,egy puszit nyomott a homlokomra
és kiment.Végignéztem magamon és láttam,hogy jó sáros vagyok és a ruhám több helyen is elszakadt.
Hajat mostam és felvettem egy "normális"összeállítást ahogy Sonja hívta.
Lementem az előtérbe ahol apám állt.
-Késtél!-förmedt rám.
-De még ideért a kis szörnyeteg előtt!-kontrázott Zendaya.
Értetlen arcom láttán hozzátette:
-Cordelia Winthrop Scott,a brit örökösnő.
Parancsszóra egy fekete BMW gurult be a parkolóba.
Apám kisietett,hogy üdvözölje a vendéget.Mi is követtük Peter-t.
Az autóból négy lány szállt ki.Apám egy aranybarna hajú,karcsú lányhoz ment.
-Ms.Scott!De örülök,hogy eltudott jönni!Látom barátokat is hozott magával!
-Én köszönöm a meghívását Mr.Herondale!-mosolygott rá.-Ők a két legjobb barátnőm Juliet Cambell
és Megara Kelly.Keira Jones-szal útközben találkoztunk.
-Én pedig bemutatom a fiamat Alec-et és a feleségemet Sonját.
Ahogy a lány rám emelte a szemét.Volt benne valami furcsán ismerős abban a felemás szempárban.
                               
                                                           Isabella 
A fiú kék szemei engem vizslattak.Nagyon is ismerős volt ez a vámpír.
-Josh felkíséri önt a lakosztályába.Alec megy majd értük jön 8-kor és elviszi magukat a bálra.
-A...bálra?-döbbentem meg.
-A jótékonysági bálra amit a tiszteletére rendeznek!-mondta majd elindultunk a lakosztály felé.
Beléptünk a szobába és szó szerint tátott szájjal áltunk ahogy a szolgák behozták a bőröndöket.
Megszámoltam.Húsz darab volt.

-El kell tűnünk innen!-jelentette ki Keira.
Én egyetértően bólogattam.
-Nem ez volt a terv!
-Tervet akartok?Hát itt van egy!Az igazi Cordelia most pár napig nincs képben.Izzy átveszi a helyét
és mi megkapjuk azt a vakációt amit megérdemlek!-mondta Julie
-De én nem tudom eljátszani!Azonnal lebuknék!-vetettem ellene.
-Izzy ügyes kislány vagy!Megtudod csinálni!Csak beszélj finnyásan és hord fent az orrod!Lefogadom
Keira segít ebben!
-Jó benne vagyok!Hány óra?-kérdeztem.
-Hat múlt 15 perccel!
-Akkor készülődnünk kell!
Elmentem hajat mosni és miután végeztem belebújtam a fürdőköpenybe.
Kinyitottam az egyik bőröndöt amiben négy báli ruha volt.
-Lestoppolom a fehéret!-mondtam és belebújtam.
Meg,Julie és Keira is követték a példámat.
-Valami még hiányzik!-mondta Meg rám nézve.
-Mi?-kérdeztem.
Erre elővett egy gyönyörű nyakéket a legkisebb bőröndből és a nyakamba tette.
Elindultunk lefelé mert öt perc múlva nyolc lesz.Mint sejtettük,Alec már várt ránk.
-Késtek!-vetette oda majd elindult kifelé.
-Olyan genyó!-súgtam oda Julie-nak.A legjobb barátnőm egyetértően bólogatott.
Beültünk a kocsiba és nemsokára egy magas épülethez értünk.
-Jöjjön Ms.Scott!-mondta Alec és anélkül,hogy megbizonyosodott volna arról,hogy követem,elindult befelé.
Követtem.
                                                                   Alec
Nagy nehezen ellenálltam a kísértésnek,hogy ne nézzek hátra a mögöttem jövő gyönyörű lányra.
Ezt most azonnal hagyd abba!-szóltam magamra.Elvégre tudtam,hogy mit beszélnek Cordeliáról.
PÁR ÓRA MÚLVA...
-Miért bámul engem mindenki?-kérdezte Cordelia.-Talán lecsúszott valamim?
Majdnem elnevettem magam.
-Nem.A nyakláncot bámulják.Adomány a pénteki árverésre.
-Szóval itt leszek egész...héten?-inkább magának mondta de így is ki tudtam venni.
-Igen.-néztem rá furán.-Az apám rendkívül hálás a nénikédnek!Ő vette rá édesanyádat a nyaklánc 
elárverezésére.
                                        Isabella
-Gyere bemutatlak valakinek!-mondta.
Odamentünk egy sötét hajú,jóképű férfihoz.
-Ő Tom Wellington.-közölte Alec színtelen hangon.
Kezet fogtam vele.
-Örvendek!Én Cordelia Winthrop Scott vagyok!-mutatkoztam be.Sajnos azonban nagyon keveset
tudtam az illemről mert a vízalatt nevelkedtem.
Ebben a pillanatban három barátnőm lépett mögém.
-Az Isten szerelmére Cordelia!Úgy beszéltük meg,hogy megvársz minket a bejáratnál!
-Bocsi de be kellett jönnöm.-mentegetőztem.
-Táncolunk?-fordult Julie felé Mr.Wellington.
-Ööö...igen!-válaszolta a legjobb barátnőm.
Azzal a táncparkett felé vették az irányt.Keira pedig elment egy pezsgőért.
-Könyörgöm legalább te maradj mellettem!-mondtam suttogva Meg-nek.
Bólintott.
Hirtelen egy vörös hajú nő és Peter Herondale tartott felénk.
-Alyssia Winthrop Scott.A valaha élő Sebastian bácsi felesége aki Afrikában halt meg 2 évvel ezelőtt.-mondta
Meg.
-Cordelia!De örülök,hogy látlak!-szólított meg Alyssia.
-Én is!-vágtam rá.
-Olyan más vagy ma!Nem tudom miért.
-Nos...-erre nem tudtam,hogy mit feleljek.-Az emberek változnak Alyssia néni.
Majd mielőtt megszólalhatott volna karon ragadtam Alecet.
-Gyere táncoljunk!-azzal a táncparkett felé húztam.
Lassúzni kezdtünk a zenére és mélyen egymás szemébe meredtünk.Hirtelen eszembe jutottak azok az emlékek.Amikor a réten feküdtünk Volterra mellett,amikor a fán beszélgettünk.Láthatólag ő is visszaemlékezett.Beleolvastam a fejébe.Igazam lett.
-Örülök,hogy újra látlak Isabella!-mondta mosolyogva majd lehajolt és gyengéden megcsókolt.

A lányok ruhái:

A nyaklánc:

A zene amire Alec és Isabella táncolt:

2012. július 11., szerda

29.fejezet

(Isabella sz.)REGGEL...
Magamhoz tértem és egy pillanatra azt sem tudtam,hogy hol is vagyok de szerencsére hamar leesett.
Julie és Meg már ébren voltak és felöltözve.
-Jó reggelt Izzy!-köszöntek.
-Nektek is!
-Rendeltünk reggelit!-mosolygott.-Elvégre a csaj fizeti!
Gyorsan felöltöztem,megfésülködtem majd gyorsan neki álltam enni.Mi tagadás farkaséhes voltam.
Lassan kortyolgattam a kávét.
-Ki kéne találni,hogy most hogyan tovább.-jegyeztem meg.
-Felébresztjük Keirát,összekészülünk és indulunk megkeresni Madame Valerie-t és a csapatot.
Mind elkészültünk és mentünk le az előtérbe.
-Ms.Scott!Ms.Scott!-jött oda a portás.-Megtaláltuk a csomagot amit tegnap keresett.
Azzal átnyújtott egy borítékot.
-Vedd el!-mondta Julie.Vonakodva tettem meg.
Amint kiléptünk a bejárati ajtón elleptek minket a paparazzik.
-Itt vár az autója,Ms.Scott!-mutatott egy fekete BMW-re.
-Inkább gyalog megyünk!-mondtam.
-Gyalog megy a repülőtérre?-nézett rám furcsán mire Meg betaszigált a járműbe.Keira kissé ellenállt de
végül Meg győzte.Már rég a kocsiban ültünk amikor Julie kikapta a kezemből a borítékot.
-Na lássuk hova megyünk!-mondta.
-Jules ezt nem szabad!-szóltam rá.
-Nyugi az igazi csaj nincs képben!
Pár percig hallgattunk.Végül a csendet Julie törte meg.
-Monte Carloba megyünk!
(Damon sz.)
Végül úgy döntöttem,hogy joga van tudni az igazságot.Most itt áltam a szobája ajtaja előtt és bekopogtam.Pár pillanat múlva az ajtónyílásban az öcsém feje bukkant fel.
-Nahát,Damon!Nem számítottam rád!Gyere be!-tárta szélesebbre az ajtót.
Bementem és leültem a kanapéra.
-Bocsi a rendetlenségért de…
-Katherine felhívott!-bukott ki belőlem hirtelen.
-Legalább szólhattál volna,hogy Katherine keresett!-nézett rám mérgesen.
-Nem téged keresett!-motyogtam.-Hanem engem!
Elált a lélegzete a döbbenettől.
-Hogy…micsoda?!-nyögte ki végül és lerogyott egy székre.-És mit akart?
Nyeltem egyet.Vettem egy mély levegőt.
-Hogy menjek vissza Volterrába.-Stefan dühösen egy vázát vágott a falhoz.
Na,Damon ezt megcsináltad! –gondoltam.
-Miért?-már szinte őrült volt a dühtől.
-Me…mert rád u…unt!-dadogtam.
Ha ember lett volna már vörös lett volna a feje.
-TAKARODJ INNEN!MEG SE LÁSSALAK!-üvöltötte.
-De Stefan erről nem én tehetek!-mentegetőztem.
Ekkor egy vázát vágott a fejemhez de szerencsére még időben kitértem előle.
-SZÁLLJ LE A BARÁTNŐMRŐL!-ordította.
-Ő szállt rám!-mondtam.
-Persze!Biztosan!Én pedig odáig vagyok Sylvesterért!-gúnyolódott.
-Jól van!Tudod mit?-álltam fel.-Megyek csomagolni!
Azzal kirohantam.
(Isabella sz.)
Éppen Cordelia magánrepülőjén ültünk amikor megszólalt a mobilom.
Damon volt az.
-Szia Bells!-mondta.A hangján érződött,hogy valami baj van.
-Mi a baj?-kérdeztem aggodalmas hangon.
Julie felém fordult és ezt tátogta:Ki az?
Damon-tátogtam vissza.
-Katherine felhívott,hogy menjek vissza Volterrába.És mondta,hogy ráunt Stefanra,én meg…
-Ráunt Stefanra?-kérdeztem hitetlenkedve.
-Igen.Csak úgy!

-Meséld tovább!-kértem nem törődve,hogy Meg,Julie és Keira furcsán bámulnak rám. Az  
ember azt hinné,hogy hozzászoktam már az ilyenekhez.Talán így is van.De talán nem.
-Elmondtam Stefannak és kiborult.
-De miért mondtad el?-kérdeztem szemrehányóan.
-Eszembe jutott,hogy mit mondanál ilyen helyzetben.-válaszolta.-Hogy joga van tudni az igazságot.
-Igen de nem ebben az esetben!Istenem Damon!Ennyire hülye nem lehetsz!-szidtam össze.-Most leteszem mert útban vagyunk Monte Carlo felé.
-Hogy hova?-kérdezte.
-Szeretlek.Puszi.Szia!-hadartam majd bontottam a vonalat.

(Stefan sz.)
Miután Damon kimenekült a szobámból sírva zuhantam a kanapéra.Tudtam,hogy nem viselkedtem kedvesen
a bátyámmal de egyszerűen nem bírom elviselni,hogy az a lány akit szerettem egyszerűen rámunt.
Bárcsak itt lenne Isa!
(Jane sz.)
Elhaladtam Aro szobája mellett.Éppen beszélgetett valakivel.Giuseppe Salvatoréval.
-Gondolkozzunk logikusan!-szólt Aro.-Csakis olyan ember tehette aki valamelyikükbe szerelmes vagy
bosszúból.Van esetleg olyan ember aki ellen elkövettek valamit?
-Izzyről nem feltételezném de Alecet nem tudom.
Bekopogtam.
-Tessék!-szólt ki egyszerre a két férfi egyszerre.
-Elnézést kérek Mester de hallottam,hogy miről beszélgetnek és van pár ötletem,hogy ki lehetett.
-Hallgatunk!-mondta Giuseppe.
-Darcy Stockholme és Zendaya Forester.
-Hmmm...Zendaya Forester?-kérdezte.
-A minap találkoztunk vele.És Peter elvitte Alecet.-a szavak csak úgy patakzottak belőlem.
-Hova?
-Monte Carloba.-válaszoltam.
Aro és Giuseppe összenéztek.
-Utána kell mennünk most azonnal!
KÉT ÓRA MÚLVA...
Elmentem vadászni mert majd' szomjan haltam.Hirtelen hangokat hallottam.
Ezt bárhol felismerném.Darcyé volt.
-Sikerült már meghódítanod Alecet?-kérdezte egy számomra ismeretlen nő.
-Haladok!
Úgy látszik Alecre tapadnak a nők.Viszont az egyetlen akit kedveltem Izzy volt.Gyakran szoktunk
telefonon beszélgetni.
-De már elfelejtették egymást.Most megyek majd Párizsba és Monte Carloba.
-Csak ügyesen!-azzal eltűntek.Oké!Ez furcsa volt de legalább tudjuk,hogy ki a "tettes".
Visszarohantam a kastélyba.Arót most a trónteremben találtam.Marcus és Caius társaságában.
-Mondjad kedves Jane!-mosolygott kedvesen rám.
-Tudom,hogy ki miatt felejtették el egymást Izzy és Alec.-hadartam.
-Na?-kérdezte unottan Caius.
-Darcy.-erre a szőke vámpr megmerevedett.
-Az lehetetlen!-mondta hidegen.-Darcy sose tenne ilyet!
-Láttam!
-Az nem jelent semmit!
-Nyugodj meg Caius!-fordult felé Marcus.
-Majd kiderül,hogy Jane igazat mond-e.-mondta nyugodtan Aro és felém nyújtotta a kezét.
Tudtam,hogy mi következik most.Meg fogtam a kezét.Ő lehunyta  a szemét.Egy kis ideig némaság 
uralkodott a teremben.
-Darcy tette.-mondta végül.


Tudom,hogy rövid lett de remélem így is tetszett mindenkinek!


2012. július 1., vasárnap

Viszlát Drágáim!

De csak egy hétig mert táborba megyek.Nem szabadultok tőlem olyan könnyen!
Egy kis ideig most nem lesz friss de írom majd a füzetembe!
És utána mindenkinek az új fejezeteit!És kommentelem is!
Üdv:Isabella