2012. december 24., hétfő

Karácsonyi Novella/A Sötét titok sorozat 1.része

Minden kedves olvasómnak és egy jóbarátomnak,akinek elméletileg a szülinapjára írtam ezt a történetet,küldöm ezt a novellát.


(Alec sz.)
Reggel jó korán keltem fel.Mivel Isa még aludt így csendben készülődtem.
Mielőtt kiugrottam volna az ablakon írtam Isának egy üzenetet és megpusziltam az arcát
majd eltűntem.
(Isabella sz.)
Azt álmodtam,hogy a Volturi palota végtelen hosszú folyosóin bolyongtam cél nélkül.
Sehol egy lélek.Hirtelen hangokat hallottam.Követtem őket és két embert pillantottam meg akik
önfeledten csókolóztak.Majd szétváltak és az egyik letérdelt és megszólalt:
-Darcy Volturi,ígérem,hogy örökkévalóságig szeretni foglak!-ezt a hangot ezer közül is felismerném.
Alec!-Hozzám jösz feleségül?
Ekkor hirtelen megjelent Elisabeth és a férje Draco.
-Jobb ha beletörődsz nővérkém!-mosolygott gúnyosan.
Ebben a pillanatban kezdett minden elhomályosódni és a trónteremben találtam magam.
Az esküvő!-futott át az agyamon.
-A gyűrűt!-szólt a pap.Én a padsorok közötti "folyosón"álltam a kedvenc fekete földig érő ruhában.
-Isa,vigyázz az útból!-szólalt meg a hátam mögött Stefan.
Hirtelen mindenki dühösen rám nézett.Darcy az oltárnál feküdt.Holtan.
Lenéztem a kezemre.Csupa vér volt mint a ruhám.Alec ekkor elindult felém.
Most nem az a bakos mosoly volt az arcán amit annyira szerettem.Hanem színtiszta gyűlölet.
Megragadott a torkomnál fogva.
-Ébresztő!-jött oda hozzám Stefan.
Ekkor hirtelen felébredtem.Stefan mellettem ült.
-Sikítoztál és sírtál.Nagyon megijesztettél!-mondta kedvesen egy mosoly kíséretében.
Megöleltem de még mindig patakzottak a könnyeim.
-Semmi baj!Csak egy rossz álom volt!-nyugtatgatott miközben a hátamat simogatta.-Ne aggódj!-most
vettem észre,hogy Alec nincs itt de megtaláltam egy papírlapot az ő kézírásával.
"Elmentem vadászni!Nemsokára jövök!Szeretlek:Alec"
-Elena,hogy van?-kérdeztem.De Stefan-t nem tudtam becsapni.
-Mit álmodtál?-érdeklődött.Visszahanyatlottam a párnámra és az elejétől a végéig beszámoltam
mindenről.
Hirtelen Alec ugrott be az ablakon.
-Akkor én magatokra hagylak titeket!Egyébként is készülődnöm kell mert ebédre vagyok
hivatalos Elenáékhoz.
-Mond meg Elenának,Jennának és Jeremy-nek,hogy üdvözlöm őket.John-nak pedig,hogy ha
még egyszer keresztbe tesz Damonnak megölöm.
Erre mindketten elmosolyodtak.
(Elisabeth sz.)
Éppen a Grillben ültem és a wiskymet ittam.Draco a tesója Ashley ügyeit intézte.Damon is velem volt
de ő Alaric-kal beszélgetett.Ekkor nyílt az ajtó és belépett két ember.Egy fiú és egy lány.
Gondolom testvérek lehettek mert eléggé hasonlítottak egymásra bár látszott,hogy a fiú idősebb.
Pont mint nálunk,gondoltam keserűen.
(Damon sz.)
Amikor belépett az a két idegen akkor valami nagyon erős bűz csapta meg az orromat.Azóta nem éreztem ilyet mióta Cece unokatestvére Lorena Black elhagyta a várost.Odakint erősen esett a hó és mikor beléptek nagy huzat lett idebent de csak egy pillanatra.
-Ők kicsodák?-kérdeztem Alaricket.
-Evan és Sarah Mitchelle.Most költöztek ide.
-Aha!Értem.Szóval sikerült kiderítened valamit?
-Beszéltem Aleckel is.Ő azt mondta,hogy amikor reggel elment vadászni különös szagokat érzett.
-Akkor valószínűleg ők lehettek azok.-mondtam.
(Elisabeth sz.)MÁSNAP...
Indultunk a Robert E.Lee Középiskolába. Ma volt a szünet elötti nap.December 22-e.
Amint beléptünk megláttam azt a két embert akik ott voltak tegnap ott voltak a Grillben.Leültem a helyemre. Sajnos azonban csak én és Jimmy Joe melletti hely volt üres. A fiú Jimmy mellé ült.
-Leülhetek?-kérdezte egy vékony hangocska.
Felnéztem.Egy világosbarna hajú,akvamarinkék szemű lány állt. Arcát szeplők borították de csak alig észrevehetően.
-Persze!-mosolyogtam.Furcsa szaga fel sem tűnt.Nem értem Damon és Alarick miről beszélt!
-Én Sarah Mitchelle vagyok!-mutatkozott be.
-Elisabeth Salvatore vagyok de hívj csak Elisának.
Az óra további része nagyon lassan telt.
Utána matek,spanyol és történelem óránk is közös volt Sarah-val.Nagyon megkedveltem.
Töri után a menza felé vettük az irányt.
-Mond csak Sarah!Van kedved neked meg Evannek velünk ebédelni?-kérdeztem.
-De,persze!Örömmel!-mondta.
(Isabella sz.)
-Ma beosontam a titkárságra és megszereztem a két új gyerek adatlapját,órarendjét és egyéb dolgokat.-mondtam majd a mappámat kinyitottam és a fiúk elé raktam a tartalmát.Damon felkapott egy lapot.
-Nahát,Isa!Kettes töriből?Mikor átéltük az egészet?
-Micsoda?-ugrottam fel.-Az nem lehet!
Kikaptam a lapot a kezéből és a papírra meredtem.Egy 5 és egy csillag volt ráírva.
-Marha vicces!-mondtam.
-Jaj,Bells!Látnod kellett volna az arcodat!-hahotázott Damon.
-Sziasztok!-lépett oda Elisabeth két ember társaságában.
Gyorsan összeszedtük a lapokat és a húgom felé fordultunk.
(Sarah sz.)
-Had mutassam be Sarah-t és a bátyját Evant.-mondta Elisabeth.Az asztalnál hat ember ült.Négy fiú és kettő lány.
-A két lány a nővérem Isabella és az unokatestvérem Mary.-Isabella egy aprócska,vékony lány volt.Kedvesen mosolygott ránk ám felemás szemében kíváncsiságot és talán egykis ellenszenvet találtam.Aranybarna haja majdnem a térdéig ért.A másik lánynak Marynek a háta közepéig ért a haja. Barna szemével engem és Evant vizslatta gyanakodva.
-A négy srác pedig Izzy két ikertestvére Damon és Stefan.Mary bátyja Gabriel de mi csak Gabenek szólítjuk.És ő pedig Izzy pasija Alec.-folytatta.
Lehet,hogy csak képzelődtem de mintha Isa és Alec elfintorodott volna a "pasija"szóra.
-Leüétök?-kérdezte Stefan.
-Ja,persze!-mondta Evan és leültünk.
(Gabe sz.)
-Honnan költöztetek ide?-kíváncsiskodott Damon.
-Lousiánából.-válaszolta Evan.
-Az jó messze van Virginiától.-mondta Mary.Most mintha alábbhagyott volna a gyanakvása.
Isa megérintette Alec vállát és a fülébe súgott valamit.A fiú bólintott majd mindketten felálltak és elmentek.
(Isabella sz.)
Kiléptünk a menzáról és felmentünk az erdőbe.
-Na,szóval mi a baj?-kérdezte gyengéden.
-Valami bűzlik velük kapcsolatban.-mondtam miközben leültem egy kidőlt fatörzsre.Alec mellém telepedett és átkarolt,én pedig a vállára hajtottam a fejemet.
-Szó szerint vagy átvitt értelemben?-érdeklődött.
Nem tudtam megállni,hogy el ne mosolyodjak.
-Mindkettő.-elvigyorodott.
-Nyugi,biztos csak új neked!-próbált magyarázatot keresni erre az egészre.
Csúnyán néztem rá mire helyesbített.
-Akkor jobb ha nyitva tartjuk a szemünket.-mondta és megcsókolt.


1 megjegyzés: