9.fejezet

(Isabella sz.)
EGY NAP MÚLVA...
Tegnap amikor felbukkant a régelveszett családom
megkérdezték,hogy nem szeretnék-e velük menni.
Tíz évvel ezelőtt még habozás nélkül igent mondtam volna
de most máshogy álltak a dolgok ezért azt mondtam nekik,hogy
meggondolom.Nekem jó volt ez ahogy most élek bár kicsit
azért hiányoztak.Hosszas vívódás után úgy döntöttem,hogy
el megyek hozzájuk és talán de csak talán ott is maradok.
Úsztam,hogy Amandáéknak elmondjam a döntésem.
-Rendben de nagyon fogsz hiányozni!
-Látogass majd meg!-mondta Syrena.
Megöleltek és búcsúzóul egy kis dobozt nyújtottak át.
-Ez meg mi?-kérdeztem.
-Csak egy kis búcsúajándék.-felelte Amanda.
-Nyisd ki!-Sarah,Kylei és Miranda izgatottan nézte az arcomat.
Kinyitottam.Egy nyaklánc volt benne.A nyaklánc:

-Köszönöm!-mondtam.Egyenként öleltem meg mindenkit.
-Na most már menj!-mondta Amanda.
Bólintottam.Felúsztam a felszínre.A nyakamba tettem az ékszert.
Kiültem az egyik parti sziklára és megvártam,hogy az uszonyom
vissza változzon lábakká.
-Félix,Demetri!-kiáltottam.
A két vámpír megjelent.
-Igen Bella?-kérdezte Demetri.
-Irány Volterra!
Némán futottuk le azt a kb. 10 mérföldet mikor megpillantottuk
a gyönyörű toszkán várost.
-Teljesen más mint Oroszország.-mondta Demetri.
Demet Oroszországban találtam.
Akkoriban az orosz cár Miklós gyeremeke Demetri Romanov
volt.Egy bálon rengeteg vámpír támadt a Romanov családra
és a jelenlévő emberekre.Én persze mindet kivégeztem kivéve
négyet.Ben és Lily Waldorfot,Cecilia Cara-t és Félix Mortimert.
Mind a négyen újszülöttek voltak még.Az első négy eltűnt.
De át segítettem őket az első évükön.Most ők is a vega életmódomat
folytatják.Demetrinél csodálkoztam a legynagyobbat.
Nem éppen úgy viselkedett mint aki egy főnemesi családból származik.
A kapunál két fekete köpenyes alak várt ránk.
-Isabella?-kérdezte a kissebbik árnyék.
Bólintottam.
-És Félix meg Demetri!-mutattam be őket.
-Én Chelsea vagyok ő pedig Corin.
-Nagyon örvendek.
Kezet fogtam Corinnal majd Chelsea-val.
-Szerintem indulnunk kéne!-mondta Corin.
-Rendben!
Végig némán sétáltunk.Majd egy térre értünk.
-Ez meseszép!
-Köszönjük.Sok munkánk volt vele.-válaszolta Chelsea.
-Azt meghiszem!-nevettem.
Egy sikátorba értünk.
-Erre!-adta ki a parancsot Chelsea.Majd eltűnt egy
csatorna nyílásban.
-Ugye nem vagytok finnyásak,mint Darcy?
Ösztönösen Demetri felé pillantottunk Félixszel.
-Hé!Csak mert főnemesi családban nevelkedtem az még
nem ok a szivatásra!-háborgott az említett.
-Ki az a Darcy?-kérdezte Félix-
-Caius mester unokatestvére.Kendra a nővére okoskodó majom.
Viszont Tyler jófej!-avatott be minket Corin.
-Hé jönnétek már?!-kérdezte Chelsea türelmetlenül.
-Máris!-mondtuk egyszerre.Leugrottunk a lyukba.
Öt perc múlva egy furcsa szobában voltunk.
-Jó napot!-köszönt egy szőke hajú embernő.
-Szia Bianca!-üdvözölte Chelsea majd ment tovább.
Nem sokára egy hatalmas terem elött álltunk.
Beléptünk.Középen három trón állt.
-Isabella!-kiálltotta Aro és egy széles mosoly kíséretében
elindult felénk.
-Bácsikám,had mutassam be Félix Mortimert és
Demetri Romanovot.-mutattam be két útitársamat.
-Igazán örvendek!-erre (már ha egyáltalán lehetséges)
 még szélesebb lett a mosolya.
-Örülök,hogy csatlakozol hozzánk!
Elmosolyodtam.
-Nos én pedig szeretném bemutatni Marcust-mutatott a mellette álló
barna hajú vámpírra-És Caiust már ismered.
A másik pedig egy hófehér hajú,mogorva képű férfi volt.Halványan
emlékeztem rá.
-Aro szerintem Isa fáradt!-jegyezte meg Didyme.
Most tűnt fel,hogy ő is a teremben van.
Az órámra pillantottam.Éjjel fél 11 volt.
-Rendben mutasd meg a szobáikat!-mondta Aro.
Vagy egy millió folyosón mentünk végig.
-Ez itt a testőr-lak.-közölte Didyme.-Félix,Demetri ti itt
fogtok lakni.-mutatott két szobára egymás mellett.
-Isa te pedig gyere velem!
Még néhány folyosó.Most komolyan sose lesz vége?
-Ez a mi részlegünk!A vezetőké és a testvéreidé.
Gyere!Ez a te szobád.
-Tudtátok hogy jövök?-kérdeztem nevetve.
-Csak reméltük!
Beléptem.
A szoba gyönyörű volt.
-Feküdj le minnél előbb.
Engedelmeskedtem.
Gyorsan le tusoltam.Majd bebújtam az ágyba
és azonnal elaludtam.
Isa szobája: