19.fejezet

(Isabella sz.)
Pár hete vagyok itt de érdekes módon nem éreztem honvágyat.
Persze a családom hiányzott de az idő múlása gondolom itt is olyan mint
a sziréneknél.Aztán Sarafine felvilágosított róla,hogy teljesen olyan
mint a halandók világában.
-Izzie,kicsikém gyere mert megérkeztek a tanáraid.-mondta Sarafine.
Még nem szoktam hozzá,hogy anyunak hívjam.-Öltözz fel gyorsan!
Felvettem az első kezem ügyébe kerülő ruhát és mentem Sarafine után.
Isabella ruhája:

Amint leértem az előcsarnokba majdnem szívrohamot kaptam.
-Julie!-kiáltottam fel amint megláttam régeltünt legjobbarátnőmet.
-Isa!Tényleg te vagy az?-kérdezte.
Odarohantam és megöleltem.
-Azt hittük meghaltál és Julie nem bírt tovább Mystic Fallsban maradni.-jött oda Annabelle,
Julie édesanyja.-Nem is csodálom hisz te már szinte családtag voltál.
Annabelle mögött két fia Jerome és Vincent meg a húga Blaire állt.
-Nos,úgy gondoltam,hogy ők tökéletes tanáraid lehetnek.-mosolygott Sarafine.
-Julie,Vincent és Jerome is veled fog tanulni.-tette hozzá Annabelle.
-Mikor kezdjük?-kérdeztem.
-Most.-szólalt meg most először Blaire.
(Alec.sz.)
Nem tagadom,hogy nagyon hiányzik Isa.
Vele minden sokkal viccesebb és jobb volt.
Darcy pedig,kihasználva Isa távollétét,megpróbált rámmászni.
Én először finoman adtam tudtára,hogy mást szeretek ő tovább erőszakoskodott.
Mit volt mit tenni elvettem az érzékeit és elrohantam a kedvenc fánkhoz.
(Isabella sz.)
Felrohantam a szobámba,gyorsan átöltöztem.Most egy farmert,egy pólót és egy
balerina cipőt vettem fel.Felkaptam a válltáskámat amikben a varázscuccaim voltak
és rohantam lefelé.
Az órát az udvaron tartottuk.
Mi a fűben ültünk és hallgattuk Annabelle és Blaire előadását.
-Először kezdjük egy egyszerű varázslattal.A lefegyverző bűbájjal.-mondta Annabelle.
Ugyanis Blaire csak segít neki mert ő majd sötét mágiát fog nekünk tanítani de ahoz
elsőnek a fehér mágiát kell elsajátítanunk.
Mindketten egymásra fogták a pálcáikat.
-Capitulatus!-kiáltotta Annabelle és Blaire kezéből kiröppent a pálca.
Megtapsoltuk őket.
-Ti jöttök!Vincent és Jerome,Julie és Isa.És ne feledjétek,hogy a gyorsaság a fő.
Elővettem a pálcámat amit tegnapelőtt vettünk Ollivander úrtól.
Isabella pálcája:

Julie felé fordultam.
-Most!-kiáltotta Annabelle.
-Capitulatus!-mondtam és Julie kezéből kirepült a pálca.
-Nagyon szép Isa!-dícsért meg Julie és Annabelle.
-Köszönöm!És ne aggódj Julie legközelebb sikerülni fog!
Jerome és Vincent felé fordultunk.
Természetesen mind nevettünk Jerome arcán amikor öccse "kiverte"a kezéből a
pálcáját.
-Most tartunk egy kis szünetet!-jelentette be Annabelle.
A szünet 10 percet jelentett.
Utána bájital kikeverésével foglalkoztunk.Nekem simán ment de a Felix Felicisnél
egy kicsit robbantottam.
Ezt követte a Gyógynövénytan és a Rúnatan.
Miután vége lett nagyon kifáradtam.
-Éjfélkor gyertek a csillagvizsgálóba lesz még egy Asztronómia óránk.-fűzte még hozzá
Annabelle.
Julieval elindultunk a könyvtár felé.
-Nem emlékszem,hogy anyu mikor is lett ilyen fárasztó!-viccelt Julie.
Elnevettem magam.
-Hiányoztál Julie!-mondtam.
-Te is nekem Isa!
-Jó napot Hölgyeim!-üdvözölt minket egy kedves 50 év körüli nő.
-Önnek is Rosetta!-köszöntem illedelmesen.
Rosetta Everdeen:

Sarafine azt mesélte,hogy Rosetta régen a dajkám volt még amikor itt éltem.

Valahogy hittem neki.

(Stefan sz.)

Damon még nem jött rá az én kis titkomra.

Katherine kissé megsértődött mert azt hitte,hogy azért nem mondtam el

a családomnak,hogy vele járok mert szégyellem.

Megnyugtattam,hogy szó sincs ilyesmiről csak még nem tudom,hogy mondjam el

nekik.Meghát most úgyis Isabella eltűnése miatt idegeskednek.

Alec-et nagyon sajnálom.Darcy le nem száll róla.

Eljött az ideje.Meghívtam Katherine-t hozzánk.

Csak azt nem tudom,hogy mi fog ebből kisülni!

(Isabella sz.)

Két óra tanulás után visszamentem a szobámba.Gyorsan össze akartam pakolni,hogy

később ne kelljen.De a nagy sietség eredménye az lett,hogy többet bénáztam.

Már 11 óra is elmúlt mire sikerült össze szednem az asztronómiához szükséges

dolgokat.Rohantam az órára mivel már csak 15 percem maradt,hogy odaérjek.ig rohantam egy hosszú

folyosón.A sarkon belerohantam valakibe.Na ilyen a formám.Őszintén remltem,hogy nem valamelyik

rokonom.Nem szerettem volna magyarázkodni.De szerencsére csak egy szolgáló volt.

-Ne haragudj de sietek!-mondtam gyorsan.-A csillagvizsgálóban kell lennem 10 perc múlva.

És választ sem várva tovább rohantam.

-Várj!-kiáltott utánam.

-Igen?-fordultam vissza.

-A csillagvizsgáló arra van!-mutatott az ellenkezőirányba.-Elkísérjelek?-kérdezte.

-Az jó lenne!-mondtam.

-Én Cedric vagyok.Cedric Diggory.-mutatkozott be.

-Én Isa...Annabeth Caleb vagyok.-majdnem azt mondtam,hogy Isabella Salvatore de

még idejében észbe kaptam.Sarafine ugyanis azt mondta,hogy senkinek ne mondjam meg az

igazi nevemet.

-Na megérkeztünk!-mosolygott.Rajtunk kívül senki nem volt a csillagvizsgálóban.-Legközelebb

ne tévedj el Annabeth!Örülök,hogy megismerhettelek.

Majd mielőtt megszólalhattam volna eltűnt.

Az órámra néztem mégcsak fél tizenkettő volt.

Érdekes!Nem vall rám,hogy elnézem az órát.

Hirtelen egy szőke hajú,fekete köpenyes férfi jelent meg.

Annabeth,most már nem menekülsz előlem!-gondolta.

-Mit akar?-kérdeztem.Tudtam,hogy ez az ember nem lehet Cair Paravelli.
-A Sötét Nagyúr örülni fog.Az utolsó nephilim.
Felemeltem a pálcám.Abban a pillanatban nem tudtam gondolkodni mert az agyamat
teljes mértékben beborította a vörösköd.
-Sectumsempra!-kiáltottam mire a férfi a földön fetrendgett és hatalmas vágások
borították a testét.
Ekkor Annabelle,Blaire,Jerome,Julie,Vincent és az egész családom belépett.
Yveine odalépett a férfihez.
-Lucius Malfoy!Hogy merészelsz belépni Avalonba és megtámadni az unokámat?-kérdezte
vagyis inkább rikácsolta a nagymamám.
Azután már semmire nem emlékszem mert összeestem a kimerültségtől.