20.fejezet

(Alec sz.)
Elviselhetetlen a szerelem ha elveszítjük azt az embert akit igazán
szeret.Isa eltűnése egy hatalmas lyukat ütött a melkasomba.
Végül felálltam és elindultam a várba.Hisz érdekes lenne ha reggel nem
találnának.
-Alec!-hallottam magam mögül egy ismerős hangot.
-Isa?-kérdeztem.
-Igen,én vagyok az!-megfordultam és tényleg ő volt az.
Odajött hozzám és megölelt.
-Hiányoztál!-mondtam.
-Te is nekem!De sajnos nemsokára vissza kell mennem.
Elszomorodtam.
-Ne aggógj-simogatta meg az arcomat.-amint megtanultam bánni a mágiával
visszajövök.Majd levelezünk!-mondta majd arcon csókolt és eltűnt az erdőben.
Én pedig bambán néztem utána.
(Isabella sz.)
Szomorúság töltött el,hogy csak úgy ott hagytam.
Elijah és Klaus jelent meg mellettem.Egyik Damont,másik Stefant hozta.
Bűntudatom van amiért részt vettem ebben az egészben.
Visszaértünk Cair Paravelbe.Még soha nem láttam kívülről mert amikor
Elijah idehozott eszméletlen voltam.
El kell ismerni bárki is építette érzéke van hozzá.
Cair Paravel:

Ami a legjobb,hogy a tenger mellett áll.
-Isa,Elijah,Klaus!Hát itt vagytok!-üdvözölt minket Sarafine és Serena.
(Stefan sz.)
Éppen a szobámban ültem amikor hirtelen megjelent egy alak.Felismertem.
Az unokatestvérem Klaus volt az.
Aztán már semmire sem emlékszem.
Ebben a pillanatban magamhoz tértem egy trónterem padlóján.
Damon mellettem feküdt és ő is kezdett magához térni
-Hol vagyunk?-kérdezte tőlem halkan.
-Nem tudom.-aztán mindketten megláttuk Isát.
-Raphael és Daniel Caleb.-mondta Klaus.
Damonnel úgy néztünk az unokatesvérünkre mintha kínaiul beszélne.
-Mi ez az egész?-kérdeztem Damont.
-Annabeth,magyarázd el nekik!-parancsolta egy szőke hajú nő.
-Igenis Yveine!-mondta Isa.Annabeth?Raphael?És Daniel?
Isa bemutatott mindenkit és elmagyarázott mindent.
-Holnap kezdődnek az óráitok és be kell szereznem nektek két pálcát.-mondta Sarafine
-Már megvannak!-jött be egy szőke hajú lány.Kezében két hosszúkás doboz volt.
-Köszönöm Alexia!-biccentett Yveine.
Alexia Branson:

MÁSNAP...
Bűbájtannal kezdtünk.A levitációs bűbájt tanultuk.
-Ne feledjétek huss és pöcc.És ne felejtsétek mondani a bűbájt.
-Wingardium levosa!-mondta Damon és elkezdett csapkodni a pálcájával.
-Damon,Damon állj!Így csak kiszúrod a szememet a pálcáddal.-oktatta ki Isa.
-Ha annyira jól tudod mutasd meg te!-vágott vissza.
-Wingardium levosa!-mondta Isa.Egy apró kézmozdulat és a toll amin gyakoroltak
felemelkedett a levegőbe.
-No lám!Isának sikerült!-jegyezte meg Annabelle.
-Felvágós!-morogta Damon.
Damon pálcája:

Stefan pálcája:

Miután vége lett jött a Sötét Varázslatok Kivédése,Gyógynövénytan és
Varázslények Gondozása.
Éjfélkor Asztronómia óra volt.
Amint vége lett visszamentem a szobámba.
Hirtelen Isa ugrott be az ablakon.
-Szia Stef!-mosolgott rám.
-Helló!-köszöntem vissza.Odajött hozzám és megölelt.
-Hiányoztál.Te és Damon.
-Na és Alec?-kérdeztem.
Erre nem tudott mit mondani.
-Ő is!
Aligha nem beleszeretett.
-Na én megyek mert biztosan fáradt vagy már.
-Hát igen eléggé.-válaszolta.
Ő kiugrott az ablakon én pedig lefeküdtem az ágyra és
elaludtam.
(Aro sz.)MÁSNAP...
Most Damon és Stefan is eltűnt nemcsak Isabella.
Ebben a pillanatban Alec lépett be.Szeme vörös volt a sok sírástól.
Meg is értem.Nekem is hiányzik Isa.Meg persze a fivérei.
-Mester bocsánat a zavarásért de két vámpír van itt és azt mondják,hogy  ismerik
önt.
-Giuseppéék?-kérdeztem.
-Nem.Egy férfi és egy nő.-válaszolta.
-Értem!Hívd be őket!
Egy pillanat múlva két ismerős alak lépett be.
-Szervusz Aro!