Késő este volt és éppen én voltam beosztva őrségben.
Hirtelen két vámpír szagot éreztem.Követtem és az erdő szélére vezettek.
-Nocsak,egy Volturi!-mondta egy férfi.
-Éppen kapóra jön!-mosolygott a másik.Egy nő volt.
-Ismered Aro Salvatorét?-kérdezte a férfi.
Rá akartam vágni,hogy nem de aztán rájöttem,hogy New Gate-ben,hogy hívták
Arót.
-I...igen.-mondtam végül.
-Eltudsz vezetni hozzá?-érdeklődött a férfi.
Bólintottam.
Elvittem őket Aróhoz.Bekopogtam.
-Mester bocsánat a zavarásért de két vámpír van itt és azt mondják,hogy ismerik
önt.
-Giuseppéék?-kérdezte.
-Nem.Egy férfi és egy nő.-válaszoltam.
-Értem!Hívd be őket!
Amint belépett a két idegen Aro arcán tisztán láttam a meglepettséget.
-Szervusz Aro!-köszönt a férfi.
-Apu!Anyu!-mondta Aro és nekem leesett az állam.
Jó persze tudtam,hogy mindenkinek vannak szülei de szinte lehetetlen volt elképzelni,hogy
Arónak vannak szülei.
-Had mutassam be nektek a gárdánk vezérét Alec-et.Alec ők a szüleim William és Maria.
-Örvendek!-mondtam.
-Mi is!-mosolygott rám Maria.
Kezet fogtam Williammel majd elmentem.
(Damon sz.)
Ahogy telt múlt az idő egyre jobban ment a varázslás.
Elkezdtuk a sötét mágia tanulását,kiismertük magunkat a gyógynövények között,
elsajátítottuk a bájital főzés fortélyait.Stefan és Isa pedig nagyon össze barátkoztak két
szolgálóval Cedrickel és Alexiával.Vagyis Lexyvel.
Egyszóval nagyon jól mentek a dolgok.Sarafine azt mondta,hogy egy hét és hazamehetünk.
Már alig várom!
(Darcy sz.)
Nem hiszem el,hogy Alec azt a kis hülye libát választotta helyettem.
De ez nem lesz így sokáig!Gondoltam egyet és kiugrottam az ablakon.
Rohantam ahogy csak tudtam ki a repülőtérre felszálltam egy Salembe menő gépre és
vártam,hogy megérkezzek.
Amikor kicsi voltam anyukám reneteget mesélt egy Auróra nevű sötétboszorkányról
akit kitaszítottak mert össze jött egy Mortimer nevű fehérmágussal.Azóta emlegetik
a párkapcsolatok megrontójának.A legenda szerint a Strega*-hegyen él egy romos kastélyban.
Felértem a hegyre és megpillantottam a kastélyt.Igazat mondtak a legendákban.Tényleg elég romos
volt.
A kastély:
Beléptem.
Mindent pókháló fedett és úgy tűnt mintha évezredek óta.
Milyen bolond voltam!Méghogy Auróra itt van!Remek!
Gratulálok Darcy!Csak te vagy ilyen hülye,hogy át utazol a fél világon egy
romos kastélyba csakhogy Alec téged szeressen és ne Isabellát.
-Ki merészel zavarni?-kérdezte egy női hang mögöttem.
-Darcy Volturi vagyok!-mondtam.
-Hmmm...Volturi.De rég nem hallottam ezt a nevet!
Ebben a pillanatban egy velem egyidős szőkehajú lány jelent meg mögöttem.
Egy sötétkék térdig érő,pántnélküli ruhát és egy magassarkú cipőt viselt.
Auróra:
Auróra ruhái:
-Miért jöttél?-tért rögtön a lényegre.
-Segítséget szeretnék kérni tőled!-mondtam.
-Azt mindjárt gondoltam.És miben?-kérdezte.-Várj!Gyere menjünk fel,hogy
kényelmesen megbeszélhessük az egészet!
Hihetetlen volt.Az emeleten minden olyan volt mintha egy magazinból vágták volna ki.
A felső szint:
-Váó!-mondatm.-Ez lenyűgöző!
És furcsa.Egy több ezer éves boszorkány így öltözködik és így rendezi be a lakását.
-Andrew,szívem!Vendégünk van!-kiáltotta Auróra.
-Itt vagyok!-mondta egy férfi hang.
Fekete haja volt és barna szeme.Legalább 180 cm.
Andrew:
-Na,tehát mit szeretnél?-kérdezte Auróra.
-Van egy fiú akit szeretek de ő mást szeret.Ezt a lányt szeretném eltűntetni a képből
úgy,hogy senki ne fogjon gyanút.-mondtam.
-Áh,értem!Akkor...-nem vette a fáradságot,hogy befejezze a mondatot de egy szekrényhez
ment és kivett belőle egy üvegcsét.
-A szerelmed és annak a lánynak az italába kell tenni belőle egy-egy cseppet és örökre
elfelejtik egymást.-mondta.-Nesze!-dobta oda nekem az üvegcsét.
-És mit kérsz cserébe?
-A lány szívét de ha nem szerzed meg te fogsz meghalni.
-Rendben!-mondtam majd elfutottam.
Elindultam vissza Volterrába.
És reméltem,hogy sikerrel járok.Mert ha igen,örökre megszabadulok Isabellától
és enyém lesz Alec de ha nem akkor én meg fogok halni.
Sikerrel kell járnom!Nem hibázhatok!
*a boszorkány olaszul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése