24.fejezet

(Isabella sz.)AZNAP DÉLUTÁN...
Nagyon kapart a torkom ezért elmentem vadászni.
Amint az erdőben sétálgattam egy fényes valamit vettem  észre.
Elindultam,hogy megnézzem mi is az.
Odaértem.
Leesett az állam.Ez lehetséges?
(Damon sz.)
-Damon ez neked jött!-mondta Stefan és az ágyamra dobott egy téglaszerű csomagot.
Kibontottam és egy videókazettát találtam benne.Beraktam a lejátszóba és elindítottam.
A képernyőn Xavier,Afton és Santiago képe jelent meg.
-Hali Dam!Mivel elutaztál Texasba lemaradtál a csínyről de szerencsére Xavier felvette
videóra és a tiszteletpéldányt elküldtük neked.Reméljük tetszeni fog.
Aztán elsötétült a kép és megjelent Tyler amint a szobája felé veszi az irányt.
Benyit a szobába csakhogy az nem az övé mert Tyler szobáját eltűntettük.
Nagy sikítozás és Tyler szabadkozva kirohan.Én persze jót nevettem rajta.Itt elsötétült a kép.
Úgy tűnik,hogy a mi kis viccünk jól sült el.
(Stefan sz.)
Éppen a teraszon ültem és tanultam a holnapi spanyol vizsgára mikor megcsörrent
a telefonom.Mielőtt felvettem volna ránéztem a kijelzőre.Katherine.
Megnyomtam a "felvesz"gombot.
-Szia Katherine!-mondtam bele.
Hosszú csend.
-Kath ott vagy?-kérdeztem.
-Miért Stefan?-szólalt meg.-Miért teszed ezt velem?
-Sajnálom Kath!
-Egyszerűen eltűnsz és csak annyit mondassz,hogy bocs Kath?!
-Hogy tehetem jóvá?-kérdeztem.
Egy pillanatig gondolkodott.
-Gyere vissza Volterrába!
-Ne haragudj de nem fog menni!-vallottam be.
-Oh,értem!-mondta szomorúan majd bontotta a vonalat.
(Isabella sz.)
Meg volt az és éppen egy szarvast terített le és szívta ki belőle az állatot éltető
vért.
-Meg?-kérdeztem.
Felkapta a fejét és elfutott.Én utána iramodtam.
Egy jó ideig csak futottunk majd már nem bírta tovább és megfordult,hogy lássa
tiszta-e a terep.Nagyon megijedt amikor meglátott engem három lépésnyire tőle.
-Te is vámpír vagy?-kérdezte.
-Ezt én is kérdezhetném tőled de amit láttam bebizonyította,hogy te mi is vagy.
-Szóval te is...?
-Majdnem.-feleltem őszintén.-Csak 1/3 részben.Én egy nephilim vagyok a fivéreimmel
együtt.
-Hűha!-ámélkodott.
Egy  pár másodpercig hallgattunk.
-Van kedved velem vadászni vagy már befejezted?-böktem ki végül.
-Bocsi de már végeztem.
-Na jó!Szia!-köszöntem el.
-Szia!-szólt utánam.
Csak a visszafele úton vettem észre,hogy milyen messzire jutottunk.
Levadásztam egy őzet és két nyulat majd a testüket elégettem és indultam vissza a
házba.
(Stefan sz.)
Már alkonyodott.
A tetőn ültem és a könnyeim patakzottak.
-Stefan te mit csinálsz itt?-kérdezte Isa.
-Szia!Semmit csak levegőzni akartam egy kicsit.
-Aha és látom ezért sírsz!-mondta és leült mellém.
-Nem,Katherine dühös rám.-a mondat végén kissé elcsuklott a hangom és
zokogásban törtem ki.
Isa átkarolt én pedig a vállára hajtottam a fejemet.
-Dimitte me si vere similis!-mondta a húgom latinul.
-Ha igazán szeret megbocsát.-mosolyogtam.
-Erit non problema!*-mondta Isa még mindig latinul.
-Bárcsak eltudnám hinni!-sóhajtottam.
-Ne aggódj megfog bocsátani!-veregette meg bíztatóan a vállamat.
-Et si non?**-kérdeztem most én latinul.
-Ibi est nihil iniuriam cum!***-mondta mire elnevettük magunkat.
-Isabella Alexandra Sophia Salvatore!-hallottuk Lauren hangját.-Gyere le a tetőről de
azonnal!
-Me paenitet non intellego!****-kiálltottuk Stefannal mire Lauren dühösen be ment a házba.
-Semmi baj meg fog bocsátani!-mondta bíztatóan majd leurott a tetőről.

*Nem lesz gond!

**És ha nem?

***Akkor sincs semmi baj!

****Bocsánat nem értem!

A hely ahol Isabella megpillantotta Meg-et:

A hely ahol Isabella és Meg beszélgettek: